Az elmúlt években a kormány és az ellenzék közötti szakpolitikai összecsapás két fő területe az oktatás és az egészségügy volt. A kormány mindkét területen hatalmas béremelést emleget, míg az ellenzék szerint a lényeg az, hogy hatalmas pénzeket vontak ki ebből a két rendszerből – írja a Policy Agenda elemzése alapján a 168 Óra portálja.
A kormány arra hivatkozik, hogy az egészségügy jelentős részének államosítása (értsd kormány közvetlen irányítása alá helyezése), valamint a célzott béremelési programok hatására nőttek az egészségügyben a keresetek.
Az egészségügyet nézve (nem számolva bele a szociális ellátást) 27 százalékos volt a bérnövekedés a 2004-2010 közötti hat évben, míg az azóta eltelt következő hat évben 38,5 százalékos. Nettó értékben nézve azonban már egyáltalán nem ilyen jó a helyzet. Az egykulcsos adó hatására ugyanis az alsó kereseti csoportokban megnőttek az adóterhek. Ennek következtében viszont a nettó átlagkeresetek alapján 2004 és 2010 között 35,6 százalékos, míg az előző hat évben 30,1 százalékos béremelés történt. Így tehát a nettó keresetek emelkedése kisebb volt az Orbán-kormány alatt, mint azt megelőzően.
Amennyiben a kormány el akarja érni a megelőző – vagyis a 2002-2010 közötti – nyolc év eredményét (benne a Medgyessy-kormány első 100 napos béremeléseit), akkor idén és jövőre átlag 8-8 százalékos nettó béremelést kellene végrehajtania.
Érdemes más aspektusból is megnézni a béreket, hiszen a korábban ismertetett adatok az összképet adják vissza, és nem látszik, hogy egyes területeken hogyan alakult a bérek helyzete.
Az egészségügy területén négy területet tudtak összehasonlítani kiemelt foglalkozások alapján (általános orvos, szakorvos, védőnő, ápoló). A négy kiemelt foglalkozás átlag nettó béremelkedése 2010 és 2016 között 40 százalék volt, míg a megelőző – 2004 és 2010 közötti – időszakban 27,6 százalék. A négy kiemelt foglalkozás a humán-egészségügyben dolgozóknak csak 41 százalékát teszi ki. Ahhoz, hogy a korábban ismertetett ágazati 30 százalékos nettó emelkedés valósuljon meg, az egészségügy többi szereplője esetében csak 23 százalékos nettó emelkedés történhetett. Azaz nagyon egyenlőtlen volt ez az emelés a különböző foglalkozások között.
