A MNB által közzétett adatokból látszik, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektet a lakosság az öngondoskodásra, legyen szó nyugdíj célú megtakarításról, vagy az egészségügyi kiadások fedezéséről.  

A cafetériát érintő adózási szabályok változása miatt az ez irányú munkáltatói befizetések jelentősen visszaestek az elmúlt években, ám a tagok igyekeznek a munkáltatói kieséseseket saját forrásaikból kiegészíteni. Idén az első félévben az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári tagok által fizetett tagdíj 46%-kal haladta meg a tavalyi első féléves befizetéseket.  Így a beérkező tagdíjbevételek felét már a tagok egyéni befizetései teszik ki, szemben az előző időszakok értékeivel, ahol a befizetések 60-70%-át a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások jelentették.

Az aktív munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári és/vagy egészségpénztári befizetéseik után 20%-os, akár 150 ezer forintos  adóvisszatérítésre jogosultak. Azok, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek ezt igyekeznek is kihasználni. A pénztári szektor bízik abban, hogy a jövőben változik a szabályozás, és a munkáltatói szerepvállalás ismételt ösztönzésének eredményeként azok is takarékoskodni tudnak majd a pénztári megoldások segítségével, akik nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy önerőből jelentősebb összeget félre tudjanak tenni.

Kutató intézeti eredmények is alátámasztani látszanak azt az igényt, hogy az öngondoskodási szektorban mérséklődjenek a munkáltatói befizetéseket terhelő adók és járulékok.  Az előre jelzésekből ugyan is az derül ki, hogy a nyugdíj összegének a munkabérhez viszonyított aránya jelentősen csökken, 2040-re a mostani 72 százalékról 40 százalékra redukálódik. Ráadásul az úgynevezett függőségi ráta, amely az aktívakra jutó nyugdíjasok számát mutatja, a mostani szint kétszeresére is emelkedhet.

Az idei első féléves adatok szerint az önkéntes egészségpénztári számlákra történő egyéni befizetésekből egyre többen és egyre többet költenek a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére, helyettesítésére és a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátásokra. Dinamikusan bővült a betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyeket (a betegség miatti keresőképtelenség esetén a kieső jövedelem teljes vagy részleges pótlása) igénybe vevők száma is.

A fentiekben leírtakra alapozva, mi magunk is fontosnak tartjuk az önkéntes pénztárak népszerűsítését, és a tagsággal járó előnyök megismertetését.